Az ezüstérmék egy idő után oxidálódhatnak, és úgynevezett tejfoltok alakulhatnak ki. Ha ilyen foltok keletkeznek, léteznek módszerek, amelyekkel nagyon könnyen megtisztíthatóak a megkopott ezüstérmék. Ha az ezüstérméket nátrium-hidrogénkarbonáttal és alumíniumfóliával tisztítja, a nátrium-hidrogénkarbonát kémiai reakciót vált ki. Az oxidációs réteg átkerül az ezüstről az alumíniumfóliára.

Az ezüstérmék tisztításához tegye az alumíniumfóliát egy nagy, sekély tálba. Ezután adjon a tálba forró vizet, 1 evőkanál szódabikarbónát és 1 evőkanál sót. Amikor a só és a szódabikarbóna jól feloldódott, tegye a vízfürdőbe az elszineződött ezüstérméket. Fontos, hogy az ezüstérmék érintsék az alufóliát. Hagyja az ezüstérméket 1-2 percig a vízfürdőben, majd polírozza és szárítsa meg őket. Az ezüstérméket nem szabad 2 percnél tovább az oldatban hagyni, hogy elkerüljük a nemesfém felületi sérülését. Így újra ragyogóvá varázsolhatja az elszineződött ezüstöt.

Ezüsttermékek tisztítására külön erre a célra készített tisztító készletek is kaphatók. Ezek általában speciális polírozószereket és tisztítókendőket tartalmaznak.

Az ezüstérmék elhalványulásának kockázatát csökkenti a megfelelő tárolás. Ha otthon tárolja ezüstérméit, célszerű gondoskodni arról, hogy az ezüstérmék kevés hőmérséklet-ingadozásnak és páratartalomnak legyenek kitéve. A nem légmentesen lezárt csövek esetében a pecsétet ragasztószalaggal lezárhatja. Nagyobb mennyiségű ezüstérme vásárlása esetén érdemes azokat erre a célra alkalmas tárolóhelyen, például a nagy biztonságú raktárunkban elhelyezni. Raktáraink egyik előnye, hogy speciális légszűrőket szereltünk fel a bennük. Ezek a szűrők csökkentik az ezüstérmék oxidálódásának kockázatát.

A finomság a tiszta nemesfém aránya az arany- és ezüstérmékben vagy az arany- és ezüstrudakban. A finomságot 1/1000 részben vagy ezrelékben fejezik ki. Alternatív megoldás a finomságot karátban kifejezni.

A nemzetközi kereskedelemben úgynevezett "good-delivery bars" rudakkal kereskednek. Ezek tömege 12,44 kg, és 995/1000 finomságúak. Ékszerek készítéséhez 585 /1000 és 999/1000 közötti finomságú anyagot használnak. Itt az előbbi 14 karátos, az utóbbi pedig 24 karátos.

Sok ékszeren találunk fémjelzést. Ez tájékoztatást ad a finomságról. Az ékszerek eladásakor gyakran felmerül a kérdés, hogy hány karátos az eladásra szánt ékszer. Ahhoz, hogy meg tudja határozni a karátot, és ezáltal az ékszer értékét, mi a Goldvorsorge-nál többféle lehetőséggel is segítünk Önnek. Egyszerűen jöjjön el valamelyik fiókunkba, bármikor, akár időpont nélkül is, és mi kiszámítjuk Önnek az ékszer értékét, az alapanyag aktuális világpiaci árához mérten.

Van néhány különbség a befektetési érmék és a gyűjtőknek szánt érmék között. A befektetési érméket többnyire azért vásárolják, hogy a fiat pénzt valódi, fizikai értékre cseréljék arany és ezüst formájában. A befektetők így akarják megvédeni a vagyonukat. A gyűjtői érméknek ezzel szemben gyakran magasabb az áruk, mint amennyit az anyaguk ér, így itt inkább a különleges megjelenés, a kis mennyiség és az érme megőrzési foka határozza meg a népszerűséget. Vannak azonban átfedések is a két változat között, mint például a Lunar-sorozat esetében. Ezek az érmék a korlátozott darabszám és az évente változó motívum révén nyernek gyűjtői értéket. De befektetésnek is alkalmasak, mivel tisztaságuk 999,9/1000.

Az aranyérméket és az ezüstérméket eredetileg kizárólag fizetési vagy csereeszközként használták. Kr. e. 650-ben a lídiaiak birodalmában verték az első érméket, amelyeket Krószosznak neveztek el. Bár ma már sok arany- és ezüstpénz hivatalosan is fizetőeszköznek számít, ez a felhasználás már régóta nem áll a figyelem középpontjában. Ma a nemesfémeket sokan pénzügyi befektetésként vásárolják. A befektetési érmék esetében az adott érme nem azt éri, amit a névértéke mond. Ehelyett az anyagi értéket a napi nyersanyagárral mérik. Emiatt a nemesfémek tulajdonosa nyereséget tapasztalhat, amikor a piaci ár emelkedik. A befektetők azt értékelik a befektetési aranyban, hogy a nemesfém értéke még válság vagy infláció esetén sem veszik el. A legismertebb befektetési érmék közé tartozik a Bécsi Filharmonikus, a Krugerrand, a Maple Leaf és a Britannia.

A befektetési érmék mellett léteznek gyűjtői érmék is. Ezek általában olyan érmék, amelyeket korlátozott példányszámban vertek, vagy amelyek különleges tulajdonságokkal rendelkeznek. Ezek lehetnek például különböző emlékérmék vagy változó motívumokkal vert érmék. A gyűjtői érmék általában nem alkalmasak befektetésnek, mivel a beszerzési ár általában jóval magasabb, mint az eladási ár. Vannak azonban kivételek. A történelmi érméket a múltban gyakran gyártották kurantált érmékként. A kurant érme azt jelenti, hogy az érme értékét az anyag értéke fedezi. Emiatt ezeknek az érméknek a fémértéke még ma is magas.

Az aranyat és az ezüstöt több mint 4000 éve használják fizetőeszközként. Ez idő alatt az értékük és jelentőségük csak nőtt.
Ma az arany- és ezüstrudak jövedelmező befektetésként és mindenekelőtt válságálló értékmegőrzőként szolgálnak. A rudakra rábélyegzik a grammban kifejezett súlyt, a finomságot és a gyártót. Az árak mindig a nemesfém aktuális világpiaci árán alapulnak. Az LBMA-tanúsítvány nélküli rudakért azonban alacsonyabb árat fizetnek. Ennek oka, hogy kevésbé ismertek és kevésbé forgalomképesek a nemzetközi piacon.

A rudak előállítása hosszú és összetett folyamat.
A kisebb rudak esetében a nyersanyagokat egy aranylemezből lyukasztják ki, majd ezután a felső és esetleg az alsó oldalt is megpecsételik. Ezután a kész rudakat ellenőrzik és behegesztik. A nagyobb - általában 250 g-tól kezdődő - rudak esetében először lemérik a szükséges mennyiségű finom aranygranulátumot. Ezt azután 1100 °C-on megolvasztják és a megfelelő formába öntik. A formát úgy melegítik, hogy a folyékony arany kihűléskor egyenletes felületet képezzen.

A lehűlés után az öntvényeket kiveszik a formából. Vízfürdőben tovább hűtik, majd végül elvégzik a mérlegelést. Ha a súly túl nagy, akkor egy kis aranyat kaparnak le, amíg a súly pontosan el nem éri a megfelelő értéket. Ha a rudak súlya túl alacsony, kiválogatják és újrahasznosítják őket. A súly ellenőrzése után a rudakra rábélyegzik a logót, a tisztaságot, a súlyt és a sorozatszámot. Egy újabb minőségellenőrzés biztosítja, hogy a rudak már készen álljanak az értékesítésre.

A 100 g-os rudakat általában buborékcsomagolásba csomagolják. Ez védelmet nyújt az elhasználódás minden jelével szemben, mint például a karcolások, szennyeződések vagy akár ujjlenyomatok. Így a rudak még sokáig tökéletes állapotban maradnak a gyártás után is. A gyártótól függően a nagyobb rudakat is fóliázva árulják.

Világszerte számos gyártó foglalkozik nemesfémrudak gyártásával. Csak az LBMA által hitelesített rúdgyártók listája, azaz azon gyártók listája, amelyek rúdjait hivatalosan engedélyezték a londoni rúdpiacon való kereskedésre, 71 gyártó nevét tartalmazza. A globális kereskedelemben azonban csak néhány gyártónak sikerült a nemzetközi piacon érvényesülnie, és elismerést szereznie. A legismertebbek az Argor Heraeus és a Perth Mint rudak. Mindkét gyártót az összes nagy nemesfémkereskedő, például a Goldvorsorge és a Silbervorsorge is a kínálatában tartja.

Az aranyötvözetek, ahogyan az aranyékszerekben gyakran használják, főként rézzel és ezüsttel készülnek. A "karát" kifejezés a tiszta arany tömegszázalékos arányát jelöli a teljes súlyból. Az arany tisztaságának jelzésére a karátokat 24 részre osztva mérik. Egy karát arany tehát 1/24 résznek felel meg, ami 4,167%-os tisztaságot jelent. Technikailag lehetetlen minden szennyeződést eltávolítani az anyagból, ezért a 24/24 rész nem 100%-os, hanem 99,9%-os tisztaságúnak van megadva.
A "karát" kifejezés mellett a tisztaságot 1/1000 részben (per mil) is meg lehet adni. Ezzel a jelöléssel a 24 karátot 999,9/1000-nek adjuk meg.
Az emberek már évszázadokkal ezelőtt megtalálták a nemesfémek és ékszerek mérésének módját. Mielőtt a karát mértékegységét bevezették volna, a drágaköveket és a nemesfémeket is szentjánoskenyérmaggal mérlegelték. A magok szarv alakúak, és "Ceratornia Siliqua" néven ismerték őket. A görögök is "kerat"-ban mérték a drágaköveket és fémeket, ahol a "kerátion" szó "kis szarv" jelentéssel fordítható.
Egy átlagos szentjánoskenyérmag súlya körülbelül 0,2 g. Ez az a mennyiség, amely 1875 óta az 1 karát bevett mértékegysége. Ezt a mértékegységet használják a drágakövek karátjainak mérésére.

Az arany leggyakoribb tisztasági fokozatai a következők:
999 arany - 24 karát - 999/1000: Ezt a tisztasági fokozatot főleg a befektetési aranyban találjuk, mivel az úgynevezett finom arany nagyon puha és könnyen karcolódik. A 999-es aranyra jellemző a nagyon gazdag és erős aranysárga szín. Az arany színe megváltozik, ha más fémekkel, például ezüsttel és rézzel ötvözik.
916-os arany - 22 karát - 916/1000: Ezt az ötvözetet gyakran használják Indiában vagy a Közel-Keleten ékszerek készítéséhez, mert a fém színe még mindig gyönyörűen aranylóan ragyog. Hazánkban ezt az ötvözetet általában nem használják ékszerekhez, mivel az anyag még túlságosan puha. Befektetési aranynak azonban nagyon alkalmas.
875 arany - 21 karát - 875/1000: A 875-ös aranyat elsősorban kiváló minőségű ékszerek készítésére használják. Különösen az arab országokban nagyon népszerű ez a tisztaság.
750 arany - 18 karátos - 750/1000: A 18 karátos aranytartalmú fémötvözetek adják klasszikusan az alapját a kiváló minőségű ékszerekhez. Az olyan fémek, mint az ezüst, a réz vagy a platina hozzáadása keményebbé, stabilabbá és karcállóbbá teszi az ékszereket. Ezenkívül a finomarany és a mellékfémek keverési arányától függően más-más színt eredményez. Így például fehérarany, sárgaarany, rózsaarany vagy vörösarany jön létre.
585-ös arany - 14 karát - 585/1000:Az 585-ös arany a világszerte leggyakrabban használt ötvözet az ékszerekhez. Az "585" vagy "14kt" érték nagyon gyakran megtalálható az ékszereken fémjelzésként. Általában nem feltűnő helyeken, például a gyűrű belső oldalán vagy a lánc kapcsán található.
333 arany - 8 karát - 333/1000: A 333-as arany a legkevesebb finomaranyat tartalmazó ötvözet, amelyből ékszereket készítenek. Főleg fülbevalókhoz, nyakláncokhoz, karkötőkhöz vagy gyűrűkhöz használják. Mivel az anyag az alacsony aranytartalom miatt gyorsabban elszíneződhet, az ékszereket gyakran pluszban aranyozzák.

A diverzifikáció változatosságot és sokszínűséget jelent! A nemesfémek mindig is pénzeszközként és értékmegőrzőként szolgáltak, hiszen az első arany- és ezüstérméket már az ókorban verették. Az első világháborúig a valutákra az aranystandard vonatkozott. Később az aranyhoz kötöttséget az amerikai dolláron keresztül folytatták, amíg a rendszer végül 1971-ben megszűnt.
Az arany válság idején még mindig biztonságos menekülőeszköznek számít, és infláció elleni védelemként szolgál a befektetők számára. A nemesfémek értéke más pénzügyi befektetésektől nagyrészt függetlenül is fejlődik. Még a különböző nemesfémek között sincs erős korreláció, ezért jól alkalmasak a portfólió diverzifikálására.
A különböző nemesfémek között is érdemes diverzifikálni. Válság esetén az ezüst kiváló fizetőeszköz, ha kisebb mennyiségek és értékek cseréjéről van szó. Az ezüst letétje körülbelül tizenhatszor nagyobb, mint az aranyé. A nyersanyaglelőhelyek száma alapján tehát egy uncia ezüst ára körülbelül egy tizenhatod része lehet egy uncia arany árának. Ez azt jelenti, hogy 16 kiló ezüstnek 1 kiló arannyal kellene egyenértékűnek lennie - de ez nem így van. Az arany jelenleg lényegesen többe kerül, mint az ezüst. Az ezüst tehát erősen alulértékelt, és még mindig hatalmas felfelé ívelő potenciállal rendelkezik.
A platina és a palládium is profitál az iparban folyamatosan növekvő keresletből. Olyan fellendülő ágazatokban játszanak döntő szerepet, mint a napenergia-ipar, az elektromos autók gyártása és a repüléstechnika. Ezek a nemesfémek tehát nagy potenciállal rendelkeznek - ugyanakkor nagymértékben függnek a mindenkori gazdasági helyzettől. Ez gyakran erős áringadozásokhoz vezet a platina és a palládium esetében.
Ennek okán a legjobb megoldás egy széleskörűen diverzifikált nemesfémportfólió. A nemesfémek biztonságot és értékállóságot nyújtanak - különösen válság idején. A kézzelfogható javak biztonságát nyújtják, és évezredek óta bizonyítják értéküket vagyonmegőrzésként. A különböző nemesfémekből álló portfólió garantálja a lehető legjobb értéknövekedést, valamint a legnagyobb biztonságot minden gazdasági helyzetben.

A numizmatikát pénzverésnek is nevezik. A numizmatika a pénzzel és annak történetével, valamint az érmék és bankjegyek gyűjtésével foglalkozik. Ez minden korszakból - az ókortól a középkoron át egészen napjainkig - kincseket foglal magában.
A történelmi érmék ma már nem számítanak törvényes fizetőeszköznek. Koruk, ritkaságuk és történelmi jelentőségük miatt azonban keresett gyűjtői tárgyak. E ritka érmék némelyike rendkívül keresett, és elképzelhetetlen áron kereskednek velük a piacon.