+36 1 415 1159
20 év tapasztalat
Üzlet és jog FAQ
A legtöbb aranyat Kínában bányásszák. Ott 2020-ban mintegy 380 tonna aranyat bányásztak. A második helyen Ausztrália, a harmadikon pedig Oroszország áll.
Dél-Afrika viszont messze lemarad. Egykor az aranybányászat óriása volt. Az 1970-es években a nemzet még a rangsor élén is állt. Az ország 1970-ben hihetetlen 1000 tonna aranyat bányászott. Ez olyan rekordot jelentett, amelyet a mai napig egyetlen ország sem tudott felülmúlni. Ma Dél-Afrika már csak évente körülbelül 100 tonna aranyat bányászik.
Nemzetközi szinten azonban a tendencia a másik irányba mutat. Az aranybányászati vállalatok számára jövedelmezőbb többet termelni, ha az arany ára emelkedik. Ezért a globális aranytermelés jelenleg magas. Oroszország 2030-ra még meg is akarja duplázni aranytermelését.
Mindazonáltal a jelenlegi kereslet meghaladja a bányatermelésből származó kínálatot. Az egyensúlyt a törtarany újrahasznosításával és újrafeldolgozásával teremtik meg. A globális kereslet mintegy fele Kínából és Indiából származik. Ebben a két országban a kereslet különösen az ékszeriparban dübörög.
Dél-Afrika viszont messze lemarad. Egykor az aranybányászat óriása volt. Az 1970-es években a nemzet még a rangsor élén is állt. Az ország 1970-ben hihetetlen 1000 tonna aranyat bányászott. Ez olyan rekordot jelentett, amelyet a mai napig egyetlen ország sem tudott felülmúlni. Ma Dél-Afrika már csak évente körülbelül 100 tonna aranyat bányászik.
Nemzetközi szinten azonban a tendencia a másik irányba mutat. Az aranybányászati vállalatok számára jövedelmezőbb többet termelni, ha az arany ára emelkedik. Ezért a globális aranytermelés jelenleg magas. Oroszország 2030-ra még meg is akarja duplázni aranytermelését.
Mindazonáltal a jelenlegi kereslet meghaladja a bányatermelésből származó kínálatot. Az egyensúlyt a törtarany újrahasznosításával és újrafeldolgozásával teremtik meg. A globális kereslet mintegy fele Kínából és Indiából származik. Ebben a két országban a kereslet különösen az ékszeriparban dübörög.
Elvileg az ezüst megvásárlása esetén a teljes általános forgalmi adó fizetendő.
Sok nagy nemesfémkereskedő, mint például a GVS Bullion Group ezüstellátása, azonban egy speciális adórendszert alkalmaz - nevezetesen a differenciált adózást. Bizonyos ezüstérmék behozatala esetén Németországban a vételárra 7% import forgalmi adót vetnek ki. Ezen adó megfizetésével ezek az ezüstérmék teljes mértékben adókötelesnek minősülnek. A kereskedőnek ezután csak a 19%-os forgalmi adót kell megfizetnie az adóhivatalnak a beszerzési ár és a bruttó eladási ár közötti különbözetből. Innen ered a differenciált adózás szó.
A befektetők tehát csak mintegy 7%-os áfát fizetnek - a teljes, 19%-os áfakulcs helyett.
A legtöbb befektető azonban inkább egy adómentes raktáron keresztül vásárol ezüstöt.
Az ezüstöt speciálisan kell tárolni a tejfoltok és az oxidáció megelőzése érdekében. Egy nagy biztonságú raktár garantálja az ezüst lehető legjobb tárolását.
Ezenkívül megspórolja a teljes adót - csak a tiszta ezüst értéke után fizet. A GVS a világ egyik legnagyobb ezüst- és magas biztonsági szintű raktárakat üzemeltető vállalata.
Sok nagy nemesfémkereskedő, mint például a GVS Bullion Group ezüstellátása, azonban egy speciális adórendszert alkalmaz - nevezetesen a differenciált adózást. Bizonyos ezüstérmék behozatala esetén Németországban a vételárra 7% import forgalmi adót vetnek ki. Ezen adó megfizetésével ezek az ezüstérmék teljes mértékben adókötelesnek minősülnek. A kereskedőnek ezután csak a 19%-os forgalmi adót kell megfizetnie az adóhivatalnak a beszerzési ár és a bruttó eladási ár közötti különbözetből. Innen ered a differenciált adózás szó.
A befektetők tehát csak mintegy 7%-os áfát fizetnek - a teljes, 19%-os áfakulcs helyett.
A legtöbb befektető azonban inkább egy adómentes raktáron keresztül vásárol ezüstöt.
Az ezüstöt speciálisan kell tárolni a tejfoltok és az oxidáció megelőzése érdekében. Egy nagy biztonságú raktár garantálja az ezüst lehető legjobb tárolását.
Ezenkívül megspórolja a teljes adót - csak a tiszta ezüst értéke után fizet. A GVS a világ egyik legnagyobb ezüst- és magas biztonsági szintű raktárakat üzemeltető vállalata.
2017 júliusában lépett hatályba Ausztriában a pénzmosás elleni törvénymódosítás. Azóta nemesfémeket csak 9 999,99 euró összeghatárig lehet névtelenül vásárolni. Németországban a készpénzhatárt még 1.999,99 euróra csökkentették.
A nagy mennyiségű készpénz felhasználható a terrorizmus finanszírozására vagy a pénzmosás elősegítésére. A pénzmosási irányelvek célja ennek megakadályozása. Az is a cél, hogy megnehezítsék a be nem jelentett kifizetéseket vagy az adóelkerülést.
A készpénzlimit túllépése esetén be kell mutatni a személyazonosító okmány másolatát. A másolatot általában a vásárlási számlával együtt iktatják, és nem jelentik tovább. További bejelentés csak akkor szükséges, ha pénzmosás gyanúja merül fel. A vásárláskor történő személyazonossági nyilvántartásba vétel tehát segít a pénzmosás, a terrorizmus és az adóelkerülés elleni küzdelemben. Az 50.000,00 € feletti készpénzes kifizetések esetén a pénz eredetét is igazolni kell.
Nemesfémek eladásakor a személyazonosságot igazoló okmányt mindig magával kell vinni. Ez biztonságot nyújt csalás vagy lopás esetén. Továbbá a magánszemélytől történő vásárlást részletesen dokumentálni kell a cég könyvelésében. Ez biztosítja, hogy a számlát a vállalat kiadásaként is elismerjék.
A nagy mennyiségű készpénz felhasználható a terrorizmus finanszírozására vagy a pénzmosás elősegítésére. A pénzmosási irányelvek célja ennek megakadályozása. Az is a cél, hogy megnehezítsék a be nem jelentett kifizetéseket vagy az adóelkerülést.
A készpénzlimit túllépése esetén be kell mutatni a személyazonosító okmány másolatát. A másolatot általában a vásárlási számlával együtt iktatják, és nem jelentik tovább. További bejelentés csak akkor szükséges, ha pénzmosás gyanúja merül fel. A vásárláskor történő személyazonossági nyilvántartásba vétel tehát segít a pénzmosás, a terrorizmus és az adóelkerülés elleni küzdelemben. Az 50.000,00 € feletti készpénzes kifizetések esetén a pénz eredetét is igazolni kell.
Nemesfémek eladásakor a személyazonosságot igazoló okmányt mindig magával kell vinni. Ez biztonságot nyújt csalás vagy lopás esetén. Továbbá a magánszemélytől történő vásárlást részletesen dokumentálni kell a cég könyvelésében. Ez biztosítja, hogy a számlát a vállalat kiadásaként is elismerjék.
Nem csak a magas infláció veszélyes. A deflációtól is sokak hátán végigfut a hideg. Enyhe infláció vagy defláció minden gazdaságban előfordul. A döntő tényező a mindenkori árfolyam szintje. Ha túl magas szintet ér el, az komoly hatással van a gazdaságra.
A defláció azt jelenti, hogy a pénz és a hitel mennyisége csökken, és a termékek, például az élelmiszerek és minden fogyasztási cikk hosszabb időn keresztül folyamatosan veszítenek értékükből. A defláció a gazdasági motor gyengülésének eredménye. Ennek okai különbözőek lehetnek.
A központi bankok megemelt irányadó kamatlába drágább hitelekhez vezet a vállalatok és a magánvásárlók számára. Ennek következtében kevesebbet fektetnek be - a gazdaság lelassul. A defláció másik oka az adósságcsökkentés érdekében csökkentett kormányzati kiadások. Ez csökkenti a kormányzat keresletét - kevesebb pénzt költ. Ez szintén kevesebb beruházást eredményez, és az egész gazdaság megtorpan.
A defláció gazdasági visszaesés eredménye is lehet. Mind a polgárok, mind az állam elbizonytalanodik, és elkezdik megtakarítani a pénzüket. A kereslet csökken, és ezzel együtt a termékek árai is a piacon. Sok vállalat már nem termel nyereséget, és takarékoskodni kényszerül. A magas defláció ezért magas munkanélküliséget és sok fizetésképtelenséget is jelent.
Ez gyorsan ördögi körhöz vezet. Amikor sok ember elveszíti a munkáját, a vállalatok csődbe mennek, és a kamatlábak túl magasak, kevesebb pénz kerül a pénz körforgásába, és egyre több megtakarításra és elbocsátásra van szükség, hogy ellensúlyozni lehessen a forgalomkiesést. És akkor vannak olyan cégek és magánszemélyek, akik továbbra is mindent megengedhetnek maguknak. De egyre csökkenő árakra és még olcsóbb befektetési lehetőségekre spekulálnak. És ez így megy tovább és tovább. Ezt a hatást deflációs spirálnak is nevezik.
A defláció azt jelenti, hogy a pénz és a hitel mennyisége csökken, és a termékek, például az élelmiszerek és minden fogyasztási cikk hosszabb időn keresztül folyamatosan veszítenek értékükből. A defláció a gazdasági motor gyengülésének eredménye. Ennek okai különbözőek lehetnek.
A központi bankok megemelt irányadó kamatlába drágább hitelekhez vezet a vállalatok és a magánvásárlók számára. Ennek következtében kevesebbet fektetnek be - a gazdaság lelassul. A defláció másik oka az adósságcsökkentés érdekében csökkentett kormányzati kiadások. Ez csökkenti a kormányzat keresletét - kevesebb pénzt költ. Ez szintén kevesebb beruházást eredményez, és az egész gazdaság megtorpan.
A defláció gazdasági visszaesés eredménye is lehet. Mind a polgárok, mind az állam elbizonytalanodik, és elkezdik megtakarítani a pénzüket. A kereslet csökken, és ezzel együtt a termékek árai is a piacon. Sok vállalat már nem termel nyereséget, és takarékoskodni kényszerül. A magas defláció ezért magas munkanélküliséget és sok fizetésképtelenséget is jelent.
Ez gyorsan ördögi körhöz vezet. Amikor sok ember elveszíti a munkáját, a vállalatok csődbe mennek, és a kamatlábak túl magasak, kevesebb pénz kerül a pénz körforgásába, és egyre több megtakarításra és elbocsátásra van szükség, hogy ellensúlyozni lehessen a forgalomkiesést. És akkor vannak olyan cégek és magánszemélyek, akik továbbra is mindent megengedhetnek maguknak. De egyre csökkenő árakra és még olcsóbb befektetési lehetőségekre spekulálnak. És ez így megy tovább és tovább. Ezt a hatást deflációs spirálnak is nevezik.
A tőzsdei összeomlás az árak rövid időn belüli drámai esése. A tőzsdei összeomlás gyakran egy világméretű gazdasági válság előjele vagy kifejeződése. A növekvő félelem és a pánikszerű eladások az árak zuhanását okozzák.
A hirtelen összeomlás oka gyakran egy spekulációs buborék kipukkadása. Váratlan politikai vagy gazdasági események is kiválthatnak összeomlást - például a World Trade Center elleni 2001-es támadás. Az első részvények 1602 körül jelentek meg Hollandiában. Itt történt a történelem első tőzsdei összeomlása is - a tulipánbuborék.
A buborék kialakulása azonban ma is ugyanígy működik. Az árak emelkednek, és egyre több spekulánst vonzanak. Ezek tovább hajtják az árakat galaktikus magasságokba, amíg az árak sokszorosan meghaladják a forgalmazott áru tényleges értékét. Fokozatosan azonban egyre több befektető száll ki, hogy hasznot húzzon a befektetéséből. Az ár zuhanni kezd. Az ebből eredő pánikszerű eladások láncreakciót indítanak el. Egyre több befektető ad el, és az ár zuhanni kezd.
A TÖRTÉNELEM LEGHÍRESEBB TŐZSDEI ÖSSZEOMLÁSAI
1637 Az első tőzsdei összeomlás - a holland tulipánválság
A történelem első tőzsdei összeomlását a tulipánhagymák okozták. A kereslet növekedésével a tulipánkereskedelem egyre inkább spekulatív buborékká alakult. Az árak robbanásszerű emelkedése után az ár végül összeomlott, és a történelem első buborékja kipukkadt.
1720 A déltengeri buborék és a Mississippi Társaság összeomlása
A Dél-tengeri Társaság egy olyan társaság volt, amely átvette az államadósságot a Brit Birodalomtól. Cserébe a társaság körülbelül 6%-os kamatot és a dél-amerikai kereskedelem monopóliumát kapta. Ami a legfontosabb, a Déltengeri Társaság engedélyt kapott arra, hogy saját részvényeket bocsásson ki az adósságátvállalás finanszírozására. A dél-amerikai rendkívül jövedelmező üzletről szóló nyilatkozatok és az ígért osztalékok folyamatosan fűtötték a részvények árfolyamát. Ugyanebben az időben Franciaországban - a Mississippi Társaság formájában - ugyanezt a tervet hajtották végre.
A lelkesedés valóságos hisztériává nőtte ki magát - egészen addig, amíg az ígért osztalékokat soha nem fizették ki, és a Déltengeri Társaság alapítói már külföldre menekültek. Európa egyik legsúlyosabb gazdasági válsága következett.
1929 A fekete péntek véget vet az arany húszas éveknek
1929 októberében hatalmas spekulációs buborék pukkant ki az Egyesült Államok tőzsdéjén. A háború utáni időszak gazdasági fellendülése ezzel véget ért. Ez a nap fekete péntekként vonult be a történelemkönyvekbe, és minden idők legnagyobb gazdasági válságát váltotta ki.
A hazai gazdaság védelme és megerősítése érdekében az USA kíméletlen védekezési politikát vezetett be. Megnehezítették a külföldi importot, és a bankok visszavonták azokat a támogatási hiteleket, amelyekre az európai államok a háború után nagymértékben rá voltak utalva. Ennek következtében az amerikai gazdasági válság az egész világra átterjedt.
2000 A dot-com buborék kipukkanása
A buborék középpontjában a feltörekvő internetes ipar állt. Egyre több frissen alapított internetes cég bukkant fel. A gyors növekedés volt az elsődleges cél. Az új internetes vállalatok közül sokan ezért közvetlenül a tőzsdére mentek - hogy növekedési tőkét gyűjtsenek a befektetésekhez.
A nagy forgalom és a jövőbeli profitvárakozások jellemezték, és e technológiai részvények árfolyama soha nem látott magasságokba emelkedett. Hamarosan kiderült, hogy a magas elvárások nem teljesülhetnek. 2000-ben a részvényárak végül zuhanórepülésbe kezdtek, és a számos induló vállalkozás olyan gyorsan eltűnt, ahogyan jött.
2008 Az amerikai ingatlanbuborék kipukkanása
Az ezredfordulón rengeteg pénzt nyomtattak a közelgő gazdasági válság elhárítására. Ezzel egyidejűleg a kamatlábak csökkentek, és az USA-t hitelek formájában olcsó pénz árasztotta el. Sok amerikai tudta finanszírozni a saját otthonról szőtt álmát - az ingatlanipar fellendült.
Egy idő után az amerikai jegybank megemelte az alapkamatot, aminek következtében a jelzáloghitelek kamatai is emelkedtek, és sok hitelfelvevő már nem tudta visszafizetni jelzáloghitelét. Nem volt más választásuk, mint eladni új otthonukat.
Minél több hitelfelvevőnek kellett eladnia otthonát, annál inkább csökkentek az ingatlanárak országszerte. Az ingatlanok eladása így már nem hozott elég pénzt a magas hitelek visszafizetéséhez.
A bankok már nem tudták visszakapni a kölcsönadott pénzt - egyik bankcsőd követte a másikat. 2008 vége felé a világhírű Lehman Brothers befektetési bank is csődbe ment. A pénzügyi válság messzemenő következményekkel - a pénzügyi válság elérte a tetőpontját, és az egész világra kiterjedt.
A hirtelen összeomlás oka gyakran egy spekulációs buborék kipukkadása. Váratlan politikai vagy gazdasági események is kiválthatnak összeomlást - például a World Trade Center elleni 2001-es támadás. Az első részvények 1602 körül jelentek meg Hollandiában. Itt történt a történelem első tőzsdei összeomlása is - a tulipánbuborék.
A buborék kialakulása azonban ma is ugyanígy működik. Az árak emelkednek, és egyre több spekulánst vonzanak. Ezek tovább hajtják az árakat galaktikus magasságokba, amíg az árak sokszorosan meghaladják a forgalmazott áru tényleges értékét. Fokozatosan azonban egyre több befektető száll ki, hogy hasznot húzzon a befektetéséből. Az ár zuhanni kezd. Az ebből eredő pánikszerű eladások láncreakciót indítanak el. Egyre több befektető ad el, és az ár zuhanni kezd.
A TÖRTÉNELEM LEGHÍRESEBB TŐZSDEI ÖSSZEOMLÁSAI
1637 Az első tőzsdei összeomlás - a holland tulipánválság
A történelem első tőzsdei összeomlását a tulipánhagymák okozták. A kereslet növekedésével a tulipánkereskedelem egyre inkább spekulatív buborékká alakult. Az árak robbanásszerű emelkedése után az ár végül összeomlott, és a történelem első buborékja kipukkadt.
1720 A déltengeri buborék és a Mississippi Társaság összeomlása
A Dél-tengeri Társaság egy olyan társaság volt, amely átvette az államadósságot a Brit Birodalomtól. Cserébe a társaság körülbelül 6%-os kamatot és a dél-amerikai kereskedelem monopóliumát kapta. Ami a legfontosabb, a Déltengeri Társaság engedélyt kapott arra, hogy saját részvényeket bocsásson ki az adósságátvállalás finanszírozására. A dél-amerikai rendkívül jövedelmező üzletről szóló nyilatkozatok és az ígért osztalékok folyamatosan fűtötték a részvények árfolyamát. Ugyanebben az időben Franciaországban - a Mississippi Társaság formájában - ugyanezt a tervet hajtották végre.
A lelkesedés valóságos hisztériává nőtte ki magát - egészen addig, amíg az ígért osztalékokat soha nem fizették ki, és a Déltengeri Társaság alapítói már külföldre menekültek. Európa egyik legsúlyosabb gazdasági válsága következett.
1929 A fekete péntek véget vet az arany húszas éveknek
1929 októberében hatalmas spekulációs buborék pukkant ki az Egyesült Államok tőzsdéjén. A háború utáni időszak gazdasági fellendülése ezzel véget ért. Ez a nap fekete péntekként vonult be a történelemkönyvekbe, és minden idők legnagyobb gazdasági válságát váltotta ki.
A hazai gazdaság védelme és megerősítése érdekében az USA kíméletlen védekezési politikát vezetett be. Megnehezítették a külföldi importot, és a bankok visszavonták azokat a támogatási hiteleket, amelyekre az európai államok a háború után nagymértékben rá voltak utalva. Ennek következtében az amerikai gazdasági válság az egész világra átterjedt.
2000 A dot-com buborék kipukkanása
A buborék középpontjában a feltörekvő internetes ipar állt. Egyre több frissen alapított internetes cég bukkant fel. A gyors növekedés volt az elsődleges cél. Az új internetes vállalatok közül sokan ezért közvetlenül a tőzsdére mentek - hogy növekedési tőkét gyűjtsenek a befektetésekhez.
A nagy forgalom és a jövőbeli profitvárakozások jellemezték, és e technológiai részvények árfolyama soha nem látott magasságokba emelkedett. Hamarosan kiderült, hogy a magas elvárások nem teljesülhetnek. 2000-ben a részvényárak végül zuhanórepülésbe kezdtek, és a számos induló vállalkozás olyan gyorsan eltűnt, ahogyan jött.
2008 Az amerikai ingatlanbuborék kipukkanása
Az ezredfordulón rengeteg pénzt nyomtattak a közelgő gazdasági válság elhárítására. Ezzel egyidejűleg a kamatlábak csökkentek, és az USA-t hitelek formájában olcsó pénz árasztotta el. Sok amerikai tudta finanszírozni a saját otthonról szőtt álmát - az ingatlanipar fellendült.
Egy idő után az amerikai jegybank megemelte az alapkamatot, aminek következtében a jelzáloghitelek kamatai is emelkedtek, és sok hitelfelvevő már nem tudta visszafizetni jelzáloghitelét. Nem volt más választásuk, mint eladni új otthonukat.
Minél több hitelfelvevőnek kellett eladnia otthonát, annál inkább csökkentek az ingatlanárak országszerte. Az ingatlanok eladása így már nem hozott elég pénzt a magas hitelek visszafizetéséhez.
A bankok már nem tudták visszakapni a kölcsönadott pénzt - egyik bankcsőd követte a másikat. 2008 vége felé a világhírű Lehman Brothers befektetési bank is csődbe ment. A pénzügyi válság messzemenő következményekkel - a pénzügyi válság elérte a tetőpontját, és az egész világra kiterjedt.